A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (HUN-REN TTK) kutatói olyan új kísérleti és képalkotó módszereket fejlesztettek és alkalmaztak, amelyek segítségével részletesebben vizsgálható, hogyan változik az agy vizuális információfeldolgozása amblyopia, közismert nevén tompalátás esetén. A kutatás során állatmodelleken és humán résztvevőkön egyaránt vizsgálták a látás és az agyi működés közötti kapcsolatokat, nagymennyiségű, multimodális mérési adatok segítségével.
Az amblyopia a látás fejlődésének zavara, amelyben az egyik szem által közvetített információ feldolgozása tartósan gyengébbé válhat. A jelenség hátterében nem csupán a szem működésének eltérései állnak: az agy látórendszerében is olyan funkcionális változások alakulhatnak ki, amelyek meghatározzák, hogy a két szemből érkező információt hogyan dolgozza fel az idegrendszer. Ezeknek az agyi mechanizmusoknak a pontosabb megértése fontos lépés lehet új diagnosztikai és terápiás megközelítések fejlesztésében.
A projekt humán ágában a kutatók EEG-alapú mérésekkel vizsgálták a vizuális feldolgozást, többek között kontrollszemélyeken, majd egy új vizsgálati protokoll segítségével egészséges fiatal felnőtteknél átmeneti amblyopia-szerű állapotot hoztak létre. Ez lehetővé tette megfelelő mennyiségű és minőségű adat összegyűjtését, amelyek alapján komplex adatbányászati, statisztikai és modellezési módszerekkel vizsgálták a látórendszer működését. Az eredmények összhangban álltak a kutatás kiinduló hipotézisével és a korlátozott számú klinikai amblyopiás résztvevőn végzett mérések eredményeivel.
Az állatkísérletes kutatások során a látókéreg működését elektrofiziológiai és funkcionális ultrahangos képalkotó módszerekkel vizsgálták. A projekt egyik jelentős módszertani eredménye egy olyan fUSI-mérési eljárás kidolgozása volt, amely nagyagyú állatmodelleken lehetővé tette a vizuális inger által aktivált agyterületek részletes, háromdimenziós feltérképezését. A kutatók az altatási protokollt is továbbfejlesztették annak érdekében, hogy hosszabb időn keresztül stabil és megbízható mérési jeleket lehessen rögzíteni. Az optimalizált módszerrel akár 3 éven át követhetővé vált az agyi aktivitás.
A projekt során emellett továbbfejlesztették a látásélesség vizsgálatára szolgáló viselkedési mérőrendszert, valamint szem- és fejmozgáskövető rendszert is kialakítottak. Az így létrejött módszertani és technológiai háttér a jövőben további, a látórendszer működését vizsgáló kutatások számára is alkalmazható.
A kutatás eredményei túlmutatnak az amblyopia alapvető idegrendszeri mechanizmusainak vizsgálatán. A kidolgozott módszerek és az összegyűjtött nagyméretű adathalmazok alapot teremthetnek olyan új, nem invazív, gépi tanuláson alapuló diagnosztikai eljárások fejlesztéséhez, amelyek segítségével elkülöníthetővé válhatnak az egészséges és a kóros vizuális agyműködés jellegzetességei. Az eredmények emellett hozzájárulhatnak új neuromodulációs és látás-helyreállítást célzó technológiák fejlesztéséhez is.
A projekt „Az amblyopia agyi áramköri diszfunkciójának megértése nagyméretű multimodális felvételek segítségével egy új vizuomotoros feladatban, állatmodelleken és humán pácienseken alkalmazva” címmel, a 2019-2.1.7-ERA-NET-2022-00047 azonosító számú projekt keretében valósult meg 2023. április 1. és 2026. május 31. között, 108 270 028 Ft támogatással.
Sajtókapcsolat
Trieb Gabriella
+36 1 3826 821