Az elmúlt öt évben a belga ReVision Implant startup cég egy úttörő agyi protézist fejlesztett, amelynek célja a vakok látásának részleges helyreállítása. A technológia első emberi tesztelésére létrejött egy konzorcium, amely a gyártó startup cégből és három kutatócsoportból, köztük a HUN-REN TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet Integratív Idegtudományi Kutatócsoportjából áll. A konzorcium közel 2,5 millió eurós támogatást kapott az Európai Innovációs Tanács EIC Transition pályázatán. A felhívás során olyan ígéretes, innovatív ötletek továbbfejlesztését támogatják, amelyek előzetes eredményei már szintén uniós támogatásban részesültek. A FLAIRVision projektben belga, spanyol és magyar partnerek közös fejlesztési terve nyerte el a támogatást.
„Több ezer mikroelektróda vékony kis szálakba csoportosítva jut be az agyba, ahol sok-sok apró fénypont látványát idézik elő, amelyek egy egyszerű képet alkotnak. Ez biztosan ismerősen hangzik azok számára, akik követik az idegi implantátumok kutatás-fejlesztésének jelenlegi fellendülését” – mondja Maarten Schelles, a ReVision Implant műszaki igazgatója. „De vannak fontos különbségek is ahhoz képest, amit mások tesznek.” A fiatal műszaki igazgató, aki nemrégiben szerzett PhD fokozatot mérnöki szakon, úgy tűnik, lelkesen felvállalja a kihívást, amelyet a vakok látásának részleges helyreállítása jelent. „A hosszú távú stabilitásra összpontosítunk, és egy erre a célra létrehozott, szabadalmaztatott rendszerrel is rendelkezünk, amely az elektródákat a helyükön tartja az agyszöveten belül” – magyarázza. „Olyan döntéseket hoztunk és hozunk a tervezés során, hogy az implantátum élettartama meghaladja a 20 évet. És intelligensebb módon stimulálunk – többet hozunk ki a rendszerből anélkül, hogy tovább kellene növelnünk az elektródák számát.”
„A ReVision Implant startup céget 2020-ban alapítottuk azzal a kizárólagos céllal, hogy visszaadjuk a vak emberek látását legalább annyira, hogy a mindennapi életben elboldoguljanak” – mondja Frederik Ceyssens, a cég társalapítója és vezérigazgatója. „Abban az időben világszerte számos erőfeszítés folyt ennek elérésére, de véleményem szerint ezek nem voltak elég ambiciózusak ahhoz, hogy egy használható, életképes terméket hozzanak létre.” A ReVision Implant cégnak szerencséje van, hogy Leuvenben, Belgium mikro- és nanotechnológiai központjában jött létre. Ott ugyanis kiváló az infrastruktúra és a kiemelkedő szakértelem ezen a téren. Így az elmúlt öt évben két leuveni kutatócsoporttal közösen sikerült egy olyan koncepciót kialakítaniuk, amely előrevetíti az agyi protézis sikerességét. Ez idő alatt állatkísérletekben bizonyították, hogy az implantálható protézis valóban előidézi a fénypontokat az agyban, ráadásul a biokompatibilitása is kiváló.
Most az új, rangos európai támogatás lehetővé teszi a konzorcium számára a továbblépést, hogy a protézist emberi felhasználásra fejlesszék. A HUN-REN TTK kutatócsoportja és egy spanyol kutatócsoport lesznek felelősek az első emberi betegeken végzett tesztekért.
A hatósági engedély megszerzése után, várhatóan 2026. elején megkezdődnek a rövid távú, önkéntes betegeket bevonó kísérletek, amelyeket Dr. Wittner Lucia magyar csapata vezet Budapesten. Ezeket a vizsgálatokat olyan tumoros és epilepsziás pácienseken hajtják végre, akiket a tumor, illetve az epilepsziás góc eltávolítása érdekében műtenek meg a Semmelweis Egyetem Idegsebészeti és Neurointervenciós Klinikáján. A tervezett rövid távú kísérletek során az első, emberi felhasználásra tervezett és gyártott mikroelektródák mechanikai tulajdonságait tesztelik, és azt is vizsgálják, hogy az emberi agyszövet hogyan reagál a protézis behelyezésére. Bár jelentős a hasonlóság az állatmodellek és az emberi agy között, a biztonságosság és a hosszú távú használat szempontjából mégis nagyon fontos megvizsgálni, milyen hatással van egymásra a mikroelektróda és az emberi agyszövet.
Ha a magyarországi kísérletek jól mennek, azt egy hosszabb, Dr. Eduardo Fernandez által koordinált vizsgálat követi Spanyolországban, amelyben az implantátumokat legalább hat hónapra egy vak önkéntes agyába helyezik. Dr. Fernandez már tapasztalt a vizuális protézisek kutatásának területén: egy jóval kevesebb számú elektródát tartalmazó implantátum segítségével kimutatta egy vak emberben, hogy egyszerű formák előidézhetők az agyi mikroelektródák megfelelő stimulálásával. A konzorcium célja, hogy tízszeres javulást mutasson a korábbi eredményekhez képest, utat nyitva egy olyan protézis számára, amely a vakság legtöbb formáját képes kezelni – nem csak a specifikus okokhoz kapcsolódóakat, mint ahogy az sok más, jelenleg fejlesztés alatt álló kezelés esetében történik.
A munkát két, az Európai Uniótól kapott támogatás, a HyperStim és a FlairVision pályázatok, valamint az imec.istart, az imec, a világ vezető nanotechnológiai K+F központjának üzleti gyorsítóprogramja támogatja, más korai fázisú befektetőkkel együtt, köztük az amerikai Plug&Play Tech Centerrel. A ReVision Implant jelenleg két aktív stratégiai kutatási együttműködést folytat nyilvánosan jegyzett orvostechnikai cégekkel, amelyek érdeklődnek a platformja iránt. A cég jelenleg egy új finanszírozási kört gyűjt, hogy prototípusait piacképes termékké fejlessze.
Borítókép: Kalea Jerielle, Unsplash