Meszéna Domokos előadásában bepillantást nyerhetnek a legmodernebb kutatásokba: olyan agyszövetbe ültethető mikroeletródáról lesz szó, amelynek klinikai transzlációját egy amerikai kollaborációban kezdtünk meg a világon elsőként.
Az előadás ideje és helye
2024. november 26., 10.00
HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont
1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 2.
https://goo.gl/maps/XnAAwWGYqRZMVorM6
Az esemény a földszinti kiselőadóban, hibrid formában kerül megrendezésre; az online csatlakozás Zoom linkje:
Join Zoom Meeting
https://us06web.zoom.us/j/84525952552?pwd=OYyyPQbnvfFJkKHbZCaaaHaeJ5YlOH.1
Meeting ID: 845 2595 2552
Passcode: 577416
Miről lesz szó?
A legkülönbözőbb neurológiai kórképek közös ismertetője, hogy rendkívül nehéz a tüneteket okozó sérült agyszövet határainak pontos meghatározása. Míg egy tumor vagy egy sejtelhalás jól kivehető lehet akár képalkotó technikákkal is, addig más esetekben, például epilepsziában a kóros aktivitás nem feltétlenül okoz „szemmel átható” elváltozásokat és invazív (agyba implantált) elektrofiziológiai mérőeszközökre, ún. intrakraniális elektródákra van szükség, hogy a patologikus szövet többirányú lokalizációjával, és a betegség biomarkereinek detektálásával pontos diagnózist állíthassunk fel.
Míg a képalkotás óriási fejlődésen ment keresztül az elmúlt két évtizedben, a neurológiai gyakorlatban használt klinikai elektródák ellenben rendkívül elavultnak tekinthetőek. Ezeken a nagyjából 1 mm keresztmetszetű tűkön általában 4-8 elvezetőpont (kontaktus) található, így amellett, hogy meglehetősen nagy szövetkárosodást okoz beültetésük, nagyon minimális térbeli felbontású adathoz juthatunk a beültetés területéről.
Kutatásomban egy újfajta, szilícium alapú sokcsatornás mikroelektróda klinikai transzlációját mutatom be, melyet egy amerikai kollaborációban kezdtünk meg a világon elsőként. Ennek a „Neuropixels” névre hallgató tűnek a keresztmetszete pusztán 70 mikrométer, miközben ezen a vékony tűn összesen 384 kontaktuson rögzíthetjük a neurális jeleket. Tehát amellett, hogy kevesebb szövetkárosodást okozunk, két nagyságrenddel több információt kaphatunk a beültetés mentén.
Az elektródát egyelőre kizárólag olyan reszektív műtétekben teszteljük, ahol a klinikai indikáció miatt (például egy gyógyszer-rezisztens epilepszia vagy tumor műtét kapcsán) egy bizonyos agyszövetrész már biztosan eltávolításra kerül, ezen a területbe végzünk rövid, akut intraoperatív mérést, közvetlenül a reszekciót megelőzően, tehát az elektródánk tesztmérése tervezetten nem okoz szignifikáns hozzáadott kockázatot, mégis rendkívül értékes, soha nem látott felbontású humán adatokat nyerhetünk, mellyel számos komparatív alapkutatási kérdés, illetve betegség biomarker kutatás nagy felbontásban vizsgálhatóvá válik.
