Győrffy Balázs (39) orvos az MTA Természettudományi Kutatóközpontban alakítandó Lendület-kutatócsoportjával olyan biomarkereket (jelzőmolekulákat) keres, amelyek alkalmazásával hatékonyabbá tehető a rosszindulatú daganatos betegek kezelése. "A személyre szabott tumorterápia az orvostudomány előtt álló egyik legnagyobb kihívás. Kutatásaink során genomszintű adatok vizsgálatával fogunk új, a rosszindulatú daganatos betegségek kezelése során hasznosítható prognosztikus és prediktív biomarkereket azonosítani: előbbiek a várható túlélést, utóbbiak pedig egy konkrét gyógyszerre adott választ jelzik előre. Az azonosított biomarkereket egyaránt teszteljük sejtkultúrás kísérletekben és klinikai vizsgálatok során. Terveinkben szerepel világháló-alapú programok létrehozása is, amelyek automatizált módon más kutatók számára is lehetővé teszik az onkológiai biomarkerek azonosítását" – összegezte céljait Győrffy Balázs. Az Egyesült Államokból nyolcéves távollét után hazaérkező Than Nándor Gábor (42) orvos a szülészeti kórképek patológiás folyamatait vizsgálja. A vezetésével az MTA Természettudományi Kutatóközpontban megalakuló munkacsoport célja a vetélések és szülészeti kórképek kialakulásában központi szerepet játszó jelátviteli útvonalak zavarainak felderítése és leírása. A kutatások középpontjában – a csoportvezető meghatározó felfedezéseire építve – az anyai-magzati immuntolerancia zavarainak rendszerbiológiai vizsgálata áll. A tervezett kutatások a kórfolyamatok molekuláris útvonalainak és szabályozási hálózatainak leírásához, valamint új biomarkerek és gyógyszer-támadáspontok azonosításához segítenek hozzá. Tapasztó Levente (34) fizikus az MTA Természettudományi Kutatóközpontban alapítandó kutatócsoportjával olyan új fizikai jelenségek feltárását tűzi ki célul, amelyek új alkalmazási lehetőségeket kínálnak az ultragyors és ultra-kisfogyasztású nanoelektronikai eszközök területén. Kutatásainak fókuszpontjában a speciális szerkezetű, mindössze egy atom vastagságú anyagok állnak, amelyeknek nincs térfogatuk, csak felületük. Ebből adódóan számos olyan újszerű jelenség figyelhető meg bennük, amelyre a megszokott 3D anyagokban nincs példa. Az első kétdimenziós kristály a grafén volt, amelynek felfedezését 2010-ben fizikai Nobel-díjjal ismertek el. Mára azonban világossá vált, hogy a grafén csupán az első volt az izgalmas 2D kristályok sorában, amelyeknek tulajdonságai nagyrészt még feltáratlanok. "Minden korban a rendelkezésre álló anyagok határozták meg az adott civilizáció fejlődési lehetőségeit. A kétdimenziós anyagok megismerése a mai kor számára kínál eddig elérhetetlennek tűnő alkalmazásokat" – fogalmazott Tapasztó Levente.

Beszélgetés Keserű György Miklóssal, az MTA TTK főigazgatójával Keserű György Miklóst, a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár vezető munkatársát 2012. november 28-án nevezték ki az MTA új Természettudományi Kutatóközpontjának [...]

Az MTA Természettudományi Kutatóközpont "AKI Kíváncsi Kémikus" kutatótáborában a diákok számos érdekes témával foglalkozhatnak, kísérletezhetnek, megismerhetik a modern kutatás eszközeit. Cikk diákszerzői - Oláh Dóra Petra a gödöllői [...]

Szakács Gergely, az MTA TTK EI Lendület Membránbiológia Kutatócsoport vezetője a kémiai tudományok tekintélyes szaklapjában, a Chemical Reviewsban közölt áttekintő tanulmányt kutatásairól. A Lendület-pályázat, majd az ERC Starting [...]