Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny
A Magyar Innovációs Szövetség idén 23. alkalommal hirdette meg az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyt. Az idei tanévben az eseményt az Emberi Erőforrás Minisztérium és az MTVA is támogatta. A versenyre több mint 100 diák pályázott, a bíráló bizottság ezek közül 12 pályaművet díjazott. Az ifjúsági innovációs versenyen B. [...]
Az MTA tagjának grafénszemcsehatárokról szóló összefoglaló munkája a 2013-as év kiemelkedő cikkei között
Biró László Péter, (MFA) az Akadémia levelező tagja és a belga Philippe Lambin professzor grafénszemcsehatárokról szóló összefoglaló cikke lett a tavalyi évben a rangos New Journal of Physics egyik kiemelt publikációja. A lap szerkesztői és bírálói a nagy olvasói érdeklődés alapján sorolták az írást a 2013-as esztendő legjelentősebb cikkei közé. [...]
IMMS konferencia
Az idén 32-ik alkalommal megrendezett, tömegspektrometriai témájú „Informal Meeting on Mass Spectrometry” című konferencia több évtizedes múltra tekint vissza. A konferenciasorozatot minden évben más és más európai országban tartják, 2014-ben május 11 és 14-e között a magyarok Balatonszárszón voltak a házigazdák. A konferencia alapítója és elnöke Pietro Traldi és Vékey [...]
Lendület program tudósairól II. rész
A Kossuth Rádió Tér-Idő műsorban fiatal tudósokat mutattak be, akik a Lendület program keretében öt évig kiemelt támogatásban részesülnek ahhoz, hogy önálló kutatócsoportot szervezzenek. A Lendület-programot hatodik alkalommal hirdették meg és 2014-ben összesen 18 kutató hozhat létre kutatócsoportot. Riport hallható többek között Than Nándor Gábor kutatóval (MTA TTK EI). Megjelent: [...]
LENDÜLET NYERTES KUTATÓK 2014
Győrffy Balázs (39) orvos az MTA Természettudományi Kutatóközpontban alakítandó Lendület-kutatócsoportjával olyan biomarkereket (jelzőmolekulákat) keres, amelyek alkalmazásával hatékonyabbá tehető a rosszindulatú daganatos betegek kezelése. "A személyre szabott tumorterápia az orvostudomány előtt álló egyik legnagyobb kihívás. Kutatásaink során genomszintű adatok vizsgálatával fogunk új, a rosszindulatú daganatos betegségek kezelése során hasznosítható prognosztikus és prediktív biomarkereket azonosítani: előbbiek a várható túlélést, utóbbiak pedig egy konkrét gyógyszerre adott választ jelzik előre. Az azonosított biomarkereket egyaránt teszteljük sejtkultúrás kísérletekben és klinikai vizsgálatok során. Terveinkben szerepel világháló-alapú programok létrehozása is, amelyek automatizált módon más kutatók számára is lehetővé teszik az onkológiai biomarkerek azonosítását" – összegezte céljait Győrffy Balázs. Az Egyesült Államokból nyolcéves távollét után hazaérkező Than Nándor Gábor (42) orvos a szülészeti kórképek patológiás folyamatait vizsgálja. A vezetésével az MTA Természettudományi Kutatóközpontban megalakuló munkacsoport célja a vetélések és szülészeti kórképek kialakulásában központi szerepet játszó jelátviteli útvonalak zavarainak felderítése és leírása. A kutatások középpontjában – a csoportvezető meghatározó felfedezéseire építve – az anyai-magzati immuntolerancia zavarainak rendszerbiológiai vizsgálata áll. A tervezett kutatások a kórfolyamatok molekuláris útvonalainak és szabályozási hálózatainak leírásához, valamint új biomarkerek és gyógyszer-támadáspontok azonosításához segítenek hozzá. Tapasztó Levente (34) fizikus az MTA Természettudományi Kutatóközpontban alapítandó kutatócsoportjával olyan új fizikai jelenségek feltárását tűzi ki célul, amelyek új alkalmazási lehetőségeket kínálnak az ultragyors és ultra-kisfogyasztású nanoelektronikai eszközök területén. Kutatásainak fókuszpontjában a speciális szerkezetű, mindössze egy atom vastagságú anyagok állnak, amelyeknek nincs térfogatuk, csak felületük. Ebből adódóan számos olyan újszerű jelenség figyelhető meg bennük, amelyre a megszokott 3D anyagokban nincs példa. Az első kétdimenziós kristály a grafén volt, amelynek felfedezését 2010-ben fizikai Nobel-díjjal ismertek el. Mára azonban világossá vált, hogy a grafén csupán az első volt az izgalmas 2D kristályok sorában, amelyeknek tulajdonságai nagyrészt még feltáratlanok. "Minden korban a rendelkezésre álló anyagok határozták meg az adott civilizáció fejlődési lehetőségeit. A kétdimenziós anyagok megismerése a mai kor számára kínál eddig elérhetetlennek tűnő alkalmazásokat" – fogalmazott Tapasztó Levente.