Keserű György Miklós az MTA rendes tagjai között
Az Akadémikusok Gyűlése májusban megválasztotta az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait. Keserű György Miklóst, a HUN-REN TTK Gyógyszerinnovációs Központ igazgatóját 2019-es levelező taggá választását követően az MTA rendes tagjává választottak. (VII. Kémiai Tudományok Osztálya.) Az új akadémikusok listája itt olvasható; az új akadémikusokat bemutató MTA kiadvány itt [...]
Vasárnap visszaérkeztek a kristályosítási mintáink a Földre
Magyar idő szerint 2025. május 25-én 07:44-kor megérkezett a Nemzetközi Űrállomásról a NASA SpaceX CRS-32 rakományszállító küldetése, amely hazánk számára is kivételes jelentőségű pillanat, ugyanis a Dragon űrhajó fedélzetén a Kirara#6 küldetés részeként a HUN-REN TTK, Szerkezetkutató Központ, Kémiai Krisztallográfiai Kutatólaboratórium egykristály növesztési kísérlete is visszatér a Földre! A kísérlet [...]
Alapításának 75. évfordulóját ünnepli a Molekuláris Élettudományi Intézet
2025. május 31-én ünnepli fennállásának 75. évfordulóját a HUN-REN TTK Molekuláris Élettudományi Intézete (MÉI; korábban: Enzimológiai Intézet). A jeles esemény alkalmából neves külföldi és hazai előadók részvételével jubileumi tudományos szimpózium kerül megrendezésre intézetünkben. Az ünnepélyes megnyitón köszöntőt tart: Hunyady László, az intézet igazgatója; Freund Tamás, az MTA elnöke; Gulyás Balázs, [...]
Magyar kutatók felfedezése új perspektívát nyithat a rákkutatásban
Meglepő mechanizmust fedeztek fel a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (HUN-REN TTK) és az Országos Onkológiai Intézet (OOI) kutatói. A kezelés során az emlőráksejtek „zombi” állapotba kerülve túlélik a kemoterápiát, elkerülve ezzel az immunrendszer támadását, később újra aktiválódnak, és újjáépítik a daganatot. Évtizedeken át úgy vélték, hogy a terápia-indukálta szeneszcencia (TIS) egy [...]
Patkány ivarsejtek megbízható archiválása mélyfagyasztásos módszerrel
A molekuláris biológia ugrásszerű fejlődése új génbeviteli eljárások és egyre fejlettebb génszerkesztési módszerek kidolgozását tette lehetővé, megkönnyítve ezzel a betegségmodellekhez vagy farmakológiai kutatásokhoz felhasznált modellállatok stabil genetikai módosítását is. Az ilyen célból használt szervezetek közül a patkány mint modellállat egyre nagyobb figyelmet kap, részint az egérhez képest nagyobb mérete és [...]